Kemikál Toscana lábazati márványvakolat

Alapfelület előkészítése

Az alapfelületnek megfelelő szilárdságúnak, mindenféle szennyeződéstől (zsír, olaj, por, korom …. stb.) mentesnek és légszáraz állapotúnak kell lennie. A laza, málló rétegeket előzetesen el kell távolítani, a vakolat- ill. betonkitöréseket megfelelő szilárdságú javítóanyaggal ki kell javítani. A porózus, erősen szívó alapfelületeket előzetesen Toscana univerzális alapozóval kell kezelni. A megkevert vakolatot az alapozó teljes száradása előtt (un. nedves a nedvesre technológiával) kell felhordani.

Habarcs készítése

A kötőanyag komponenshez (3,9 kg) 2 tasak (2×5,6 kg) színes kőörleményt kell adagolni folyamatos keverés közben, majd homogénre kell keverni. A keverést lassú fordulatszámú, legalább 800 W teljesítményű keverő berendezéssel végezzük. A különböző színű kőzetek egymással tetszés szerint variálhatók, de a keverési arányt pontosan be kell tartani! A megkevert habarcs felhasználásra kész, hígítani nem szabad!

Bevonat készítése

A Toscana lábazati márványvakolatot a megfelelő módon előkészített alapfelületre rozsdamentes glettvassal hordjuk fel egy rétegben, kb. 3 mm rétegvastagságban. Kisebb rétegvastagságnál a szemcsék nem illeszkednek szorosan, nem takarják el teljesen az alapfelületet, nagyobb rétegvastagságnál a habarcs megcsúszhat. A fészekmentes, homogén bevonat a felhordott habarcs glettvassal történő átsimításával, a szemcsék tömörítésével érhető el. A munkafolyamat közben a használt szerszámokat célszerű vízzel folyamatosan tisztítani. Az átsimítást a bevonat bőrösödése miatt 5-20 percen belül (hőmérséklettől, páratartalomtól függően) el kell végezni. Anyagszükséglet: a bekevert habarcsból kb. 5 kg/m2

Fontos tudnivalók

A kész vakolat színét a kőörlemény színe határozza meg. A különböző kiszerelési dátumú kőörlemények színe kismértékben eltérhet egymástól, attól függően, hogy a bánya melyik rétegéből származik. Ezért egybefüggő felületeken javasolt azonos kiszerelési dátumú kőörleményeket használni, vagy azokat felhasználás előtt homogenizálni.

Felhasználási hőmérséklet (alapfelület+levegő): +5°C – +30°C között. Az elkészült bevonatot (páratartalomtól, hőmérséklettől függően) csapóesőtől legalább 24 órán keresztül, fagyhatástól legalább 1 hétig védeni kell! A vakolat alacsony hőmérsékleten, párás időben lassan, nagy melegben, szeles időben, huzatos helyen gyorsan köt. Tájékozódjunk a várható időjárásról, fagyveszélyes időszakban, kültéren ne kezdjük el a munkát!

A vakolat teljes szilárdságát kb. 1 hét múlva éri el, ez idő alatt a mechanikai behatásoktól fokozottan védeni kell.

A vakolat felhordását felülről lefele kell végezni, ellenkező esetben a már kész bevonatot elszennyezzük! Egybefüggő felületeken a bevonat készítését célszerű egy munkamenetben elvégezni, mert a bebőrösödött bevonat nehezen dolgozható össze a friss bevonattal és ez esztétikai hibát okoz. Ha szükséges, az egybefüggő felületen munkahézag alakítható ki. A bevonat szélét vonalzó mellett egyenesre kell vágni és a vakolat megszáradása után (kb. 24 óra) folytatható a bevonat készítése. A megkötött vakolat szélét 4-5 cm széles ragasztószalaggal lehet megvédeni a friss vakolat rárakódásától. Ezzel a módszerrel „sakktábla” ill. más mintázott felület is kialakítható.

A kész bevonat esetleges hibahelyein (ha jelentősen eltér az alapfelület és a vakolat színe) előtűnhet az alapvakolat színe. Az ilyen jellegű esztétikai hibák elkerülése érdekében, javasoljuk az alapfelület előzetes átfestését a vakolat színéhez hasonló, jó tapadást biztosító szilikát vagy diszperziós festékkel. Tartós nedvesség hatására a kész vakolat időlegesen fellágyulhat, kifehéredhet, de kiszáradás után visszanyeri eredeti színét és szilárdságát. Ismerjük meg a terméket, a munka megkezdése előtt végezzünk próbafelhordást. Csak rozsdamentes szerszámokat használjunk! A szerszámok és edények a vakolat megkötése előtt vízzel tisztíthatók.