Manapság egyre divatosabb a különböző színűre festett, gyakran sötét árnyalatú, esetleg gipsz vagy polisztirol stukkókkal dekorált mennyezet. Ám ha megnézünk egy klasszikus enteriőrt, azt látjuk, hogy a plafon mindig és minden helyiségben sima és fehér. Vakító fehér. Vajon miért? Miben más a fehér szín, mint a többi?
Ha a természetben járunk, a napfény felülről érkezik és a Nap sugárzását az emberi szem fehér színűnek érzékeli (hacsak direkt nem néz bele valaki a Napba, és nem látja azt aranysárgának), és ezt a természetes érzést szeretnénk teljesen normális módon az otthonainkba is bevinni. Különösen este, sötétedés után, amikor a mennyezetre szerelt csillárok sárgás fényét valamivel kompenzálni szeretné a szemünk, illetve azt várjuk, hogy a lámpák fénye egyenletesen terítse be a helyiséget, melyben tartózkodunk. A vakító fehérre festett plafon ekkor kap különös szerepet.
A fehér fizikája
Azt, hogy egy felület a ráeső fény hány százalékát képes visszaverni, nagyban befolyásolja annak színe, felületének simasága és formája. A visszaverődés foka a felület típusától függően más és más: a hóval borított jég visszaverő képessége 85-90%, a sötét talajé és a növényzeté 20%, az óceánok vizeié 10 %. A szín a tárgyak felületéről a szemünkbe jutó fényinger. A színlátás a fényvisszaverődésen alapul. Különböző festékanyagok másként és másként verik vissza a fényt, a fehérnek a legnagyobb a fényvisszaverő képessége, a fekete pedig nem veri vissza, hanem elnyeli. A szín a mindennapjaink része: hangulatot teremt, érzelmet kelt, jelentése van. Egy hófehérre festett plafon azt az érzést kelti bennünk, mintha odakint lennénk a természetben: a lámpák fényét egyenletesen eloszlatva és visszaverve hasonló fényjátékot teremt, mintha a Nap sütne felettünk.
Az sem mindegy, mivel festünk, az sem, hogyan
Ma már a plafonok ki-festése közel sem olyan nagy ügy, mint pár évtizeddel ezelőtt volt, amikor a meszelőből a festék fele az ember arcába csurgott. A minden festékboltban kapható, hosszú nyélre erősített teddy-hengerekkel sokkal egyszerűbb és sokkal kevésbé megerőltető a munka, így bárki maga is elvégezheti (persze azért így sem árt a padlót alaposan lefóliázni a munkakezdés előtt). Fontos azonban megjegyezni: ahhoz, hogy a mennyezet igazán szép legyen, a felületének tökéletesen simának kell lenni, ami alapos előkészítést, glettelést és csiszolást igényel. A festéket jó teherbírású, szilárd, tiszta és száraz alapra kell felhordani, általában két – három rétegben. A modern diszperziós mennyezetfestékek alapja műgyanta, ami nagy fedőképességű, gazdaságos és mosható. Vakolt felületre, gipsztartalmú felületekre és fűrészporos tapétára egyaránt használható. Ha a fentieket megfogadjuk, az eredmény garantáltan önmagáért beszél: mintha csak a Nap sütne felettünk, még ha a szobában ülünk is.
A cikk a Kolor.hu magazin 2015. tavaszi számában jelent meg.
A megjelent Kolor.hu magazinokat IDE kattintva tekintheti meg.
