A fuga otthonainkban mindenhol jelen van, ahol hidegburkolattal találkozunk. A szép esztétikai megjelenés mellett a jelentősége azonban sokkal nagyobb, mint azt laikusként hinnénk: többek között higiéniai és dilatációs funkciói is vannak. A fugázás önmagában nem bonyolult feladat, ám ismernünk kell a fugázó anyagokat és a burkolat tulajdonságait is, mielőtt a munkának nekilátnánk.
A fúga szó (így, hosszú ú-val írva) a latin nyelvből ered, jelentése: futás, rohanás. A zenében az ellenpont művészetének legmagasabb rendű formája, amelyben a belépő szólamok egymást utánozzák. A magyar nyelvben még egy jelentéstartalma van, mely orvosi eredetű: hézag, kötéshézag, illeszték, ereszték, illesztés. Nem véletlen tehát, hogy a szó rövid u-val írott változatát az építőipar is átvette.
A burkolóanyag ismerete
A megfelelő fugázó anyag kiválasztásához nagyon fontos, hogy ismerjük a burkoló anyag fajtáját, illetve azzal is pontosan tisztában kell lennünk, hogy milyen felületet burkolunk. A fugázó anyag tulajdonságait a burkoló anyag szívóképességéhez állítják be. Az eltérő szívóképességet a különböző gyártási eljárások, valamint az anyagok sokféle összetétele okozza: például a kerámiák esetén a vízfelvétel ≤10%, vagyis „szívóképes”, míg az égetett kerámiák vagy a kőporcelán gres lapok vízfelvételi képessége ≤3%, ezért „gyengén szívóképes”, vagy „nem szívóképes” besorolásúak. A gyártók manapság már komplett ragasztási rendszereket készítenek, a különféle gyártmányú anyagokat nem célszerű vegyíteni, mert a gyártók csak a saját gyártmányaik összeférhetőségét garantálják. Csak a burkoló anyaggal összhangban lévő fugázó anyaggal melyet megfelelő időben mosunk le a felületről érhetünk el optimális tömörséget, szilárdságot és kellő színstabilitást.
Fugázzunk, de hogyan?
Miután a burkolat csempekeresztekkel megtűzdelve már teljesen készen van, és a ragasztó is megkötött, következhet a fugázás. Előtte azonban még az összes hézagoló elemet el kell távolítani, és a réseket meg kell tisztítani. A többnyire flexibilis fugázó anyag bekeverésekor pontosan be kell tartani a keverési arányt, pár perc pihentetés után a massza alaposan átkeverendő.
A fugázó anyagot gumis simítólappal két oldalról, átlós mozdulatokkal kell a lapok közötti hézagokba tömöríteni, majd a felesleget lehúzni. A felületet ezt követően nedves szivaccsal kell letisztítani, majd tiszta textíliával szárazra törölni. Így elkerülhető, hogy a lapok felületén fátyolos réteg maradjon. A sarkokban, és ahol fokozott vízszivárgás várható, szilikonos tömítőanyagot kell használni. Ez a rugalmas és vízzáró anyag kiegyenlíti a burkolat esetleges mozgását, és a víz beszivárgásának is útját áll ja. Bárki láthatja tehát, a fugázás igaziból nem művészet, ha az alapvető szabályokkal tisztában vagyunk, szinte gyerekjáték.
A fugázó anyagnak az esztétikai szempontok mellett számos funkcionális feladatot kell ellátnia:
– a kerámia burkolatot lezárja higiéniai okok miatt
– a használatból adódó különböző terheléseket kiegyenlíti
– felveszi a hőmérséklet ingadozása miatt a burkolatban bekövetkező méretváltozást úgy, hogy nem képződik repedés vagy más károsodás a felületen.
A cikk a Kolor.hu magazin 2015. tavaszi számában jelent meg.
A megjelent Kolor.hu magazinokat IDE kattintva tekintheti meg.
