PARRAGH LÁSZLÓ,
a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
A magyar festékpiac szereplői bizonytalansággal és likviditási gondokkal küzdenek. Parragh Lászlót gazdasági szakembert, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét kérdeztük a válság hatásáról és a kilábalás lehetőségeiről.
– Saját tapasztalatai szerint a válság milyen hatással van a kkv szektorra?
– A magyar kis- és középvállalati szektort nagyon legyengült helyzetben érte a válság. A korábbi évek súlyosan elhibázott privatizációs- és gazdaságpolitikáját követően szinte lehetetlen helyzetbe kerültek. Eleve hátrányban voltak, hiszen a rendszerváltó országok kkv szektora tőkeszegény, csak részben rendelkezik megfelelő technológiával és vállalkozói tudással, ráadásul az elmúlt 3 évben folyamatosan csökkent a belső fogyasztás, különösen drámai folyamatok zajlottak a építőipar területén. Nyilvánvalóan súlyos csapás volt a festékpiacra is. Rövid távon látványos fellendülést nem tartok valószínűnek, azt hiszem továbbra is bizonytalansággal kell számolni. A remélhetőleg enyhén növekvő keresletre nagy valószínűséggel lényegesen nagyobb kínálat esik majd, így egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy a piac továbbra is a nagyáruházak a „fogd és vidd” típusú üzletek, a jellemzően külföldi tulajdonban lévő cégek irányába rendeződik át. A garázs- és kisboltok lehetőségei tovább szűkülnek.
– Milyen kitörési pontokat lát az építőiparban?
– Minden olyan terület erősítése, amely a vállalkozás versenyképességére hat, a vállalkozás teljes versenyképességét erősíti. Így ide tartozik a kínálati paletta szélesítése, a tevékenység bővítése, a több lábra állás, az olcsóbb finanszírozás, a képzettebb munkaerő alkalmazása, beleértve saját magunk, vállalkozók továbbképzését is.
– Hogyan tudja az MKIK a magyar vállalkozók érdekeit megóvni a multikkal szemben ebben az „érzékeny” időszakban?
– Nemcsak az időszak „érzékeny”, hanem a kérdés is mivel az európai közös piac szabályai tiltják a nemzeti vállalkozások, vagy egyes vállalkozói csoportok érdekeinek védelmét. Ugyanakkor e kérdésben az EU tagországai a „másként írjuk, másként mondjuk” szabály mentén cselekszenek. Olyan előírásokat alkalmaznak, amelyek szinte lehetetlenné teszik a külső piaci szereplők számára a piacszerzést. Ezek kifinomult, rafinált eszközök, sok-sok apró akadályt képeznek, de végső soron áthághatatlanok. Próbáljon meg elmenni Ausztriába, vagy Németországba és ott piacot szerezni, vagy megnyerni egy közbeszerzést! Alighanem hosszan mesélhet majd tapasztalatairól. Tőlünk fejlettebb országokban a hazai vállalkozások megvédése nem a döntéshozatalban, hanem a döntéshozók fejében kezdődik. Hasonló mechanizmusok kiépítésén dolgozunk, például a közbeszerzési szabályozásban, vagy a kamarai törvényben. Meg kell szüntetnünk, de legalábbis csökkentenünk kell a körbetartozást, be kell avatkoznunk, ha a piaci erőfölénnyel való visszaélést látunk, ellenőriznünk kell az általános szerződési feltételeket, az úgynevezett blanketta szerződéseket. Ki kell kényszerítenünk a tisztességes piaci magatartást és ki kell szorítanunk a vállalkozók közül a csalárd szereplőket.
– Ön szerint a kkv szektor külpiaci érvényesülése mennyire időszerű?
– Külpiacra egy kis- vagy közepes vállalkozás kétféle módon juthat. Közvetlen exportőrként, ami a nehezebb út, ehhez nyelvtudás, megfelelő tőkeháttér, és általában kapcsolatrendszer szükséges. Ez a tevékenység a szokásosnál nagyobb kockázattal is jár, hiszen idegen piacon, idegen szereplők között próbáljuk meg termékünket, szolgáltatásunkat értékesíteni. Mindenesetre segítséget nyújthat ehhez a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vegyes kamarai és vegyes tagozati rendszere. A másik talán kevésbé ismert külpiacra jutási lehetőség a más, jellemzően nagyobb exportra termelő cégnek való beszállítás. Sajnos ezek a klasszikus beszállítói láncok Magyarországon még gyengék, holott a magyar makrogazdasági exportteljesítmény kiemelkedően magas. Nagyon fontosnak tartom, hogy mind a gazdaságpolitikusok, mind a vállalkozások megértsék azt, hogy megfelelő beszállítói kapcsolatokkal ki lehet lépni a külpiacokra, ott sikereket lehet elérni. Ma Magyarországon növekedésről elsődlegesen az ipari exportban beszélhetünk, ami egy kitörési pont, míg a belső piac valamennyiünk által tudottan továbbra is nehéz értékesítési pálya.
KUFÁR RÓBERT
A cikk a Kolor.hu magazin 2011. tavaszi számában jelent meg.
A megjelent Kolor.hu magazinokat IDE kattintva tekintheti meg.
