A festést megelőző felület előkészítését, alapozását gyakran feleslegesnek tekintik, és abban a hitben hagyják el, hogy ezzel pénzt, időt, energiát lehet megspórolni. Pedig ha végiggondoljuk, az alapozás szó jelentését azonnal kiderül, hogy nélkülözhetetlen tevékenység. Nem vitatható, hogy egy ház alapozás nélkül nem hosszú távra épül, de egy sportoló teljesítménye is nagyban függ az előzményektől. A festésre is pontosan ez áll. Számos alapozófesték ismeretes, pl. korrózió gátló alapozó, töltő alapozó, izoláló alapozó, pórustömítő alapozó, diszperziós mélyalapozó stb. Némelyik nevéből egyértelműen érthető a réteg feladata, ezekben az esetekben nem is merül fel további kérdés. De vannak termékek, ahol nem derül ki pontosan mire is való az anyag. Ilyen az igen széles választékkal bíró diszperziós alapozó, vagy diszperziós mélyalapozó termékcsoport. Van olcsó, van drága, van, amit nem kell hígítani, és van, amit akár tízszeresére is fel lehet hígítani. Ha a vásárlásra kerül a sor, akkor vélhetően a legolcsóbb és legjobban hígítható terméket választják ki. De valójában ez a legalkalmasabb és leggazdaságosabb? Ennek eldöntéséhez a következőkkel érdemes megismerkedni.
Mire valóak a diszperziós alapozók?
Lecsökkentik a porózus, általában ásványi kötésű (mészhabarcs, beton, gipszkarton stb.) felületek szívóképességét, megerősíthetik azt, izolálnak, valamint csökkentik az alapozás után felhordásra kerülő festék anyagszükségletét és javítják annak tapadását.
Azonos termék a diszperziós alapozó és a diszperziós mélyalapozó?
Nem, de gyakran diszperziós mélyalapozó név alatt forgalmaznak diszperziós alapozót is. A diszperziós mélyalapozó egy olyan polimer diszperzió, ahol a polimer cseppecskék átmérője olyan kicsi, hogy azok az alapozás során könnyedén behatolnak a legkisebb pórusokba, kapillárisokba, azaz keresztmetszetében, mélységében erősítik meg az alapot. A diszperziós alapozó is egy polimer diszperzió, de nagyobb átmérőjű cseppecskékkel. Ezért ezek nem képesek mélyen beszívódni, inkább egy vékony külső filmet képeznek. Ha a felület szívóképességének csökkentése a cél, akkor mindkét típus jó választás, bár a második gazdaságosabb. Ha kevéssé hordképes felületet kell keresztmetszetében előkészíteni a nem beszívódó típus alkalmatlan, idővel rétegesen leválhat.
Mennyire célszerű, vagy kell egyáltalán hígítani vízzel?
Ha javasolja a gyártó igen, de ez nem feltétlenül mindig szükséges. A felület minősége és az elérni kívánt cél alapján lehet és kell dönteni. Egy erősen porózus, kevéssé hordképes alapfelület esetén nem szükségszerűen kell hígítani, így kevesebb munkafolyamatban több kötőanyagot lehet bevinni az alapba. Egy kevéssé szívóképes felület esetén célszerű hígítani. Annyi alapozót célszerű használni, hogy még ne alakuljon ki fényes réteg a felületen. Ez praktikusan eldönthető az alapozó festésekor. Ha szív a felület, akkor még igényli az anyagot, ha nehezen veszi be, akkor már telítődött.
Mit érdemes még megjegyezni?
Az alapozók megszínezhetők. Ez segíti a munkát, mert látszik, hogy hova menynyi anyag került, vagy épp kimaradt. Az alapozók polimer diszperzió tartalma az egyik legfontosabb tulajdonság. Ez minél magasabb, az alapozó annál jobban hígítható, annál kiadósabb. A műszakilag még elfogadható legalacsonyabb polimer tartalom a BASF ajánlása szerint kb. 2,5 %. A Platinum Diszperziós Mélyalapozó – mint nevéből is kiderül – egy keresztmetszeti megerősítést is ad az alapfelületnek. A termékhez kiválasztott polimer diszperzió, ún. hidroszol, polimer cseppecskéinek átmérője a milliméter 100.000-ed részének nagyságrendjében vannak. A mélyalapozó nem tartalmaz oldószereket, és négyszeresére hígítva alacsony szívóképességű alapok impregnálására is kiválóan alkalmas.
A cikk a Kolor.hu magazin 2014. őszi számában jelent meg.
A megjelent Kolor.hu magazinokat IDE kattintva tekintheti meg.
