Ha a házunk építésénél eljutunk arra a pontra, amikor az épület burkolásáról kell dönteni, nincs könnyű dolgunk, hiszen több lehetőség közül kell hosszú távra, jól választanunk.
A hagyományosan alkalmazott, ám a kor követelményeinek megfelelő vakolási módszerektől kezdve a ragasztható díszítő kövek alkalmazásán át a fával, műanyaggal vagy fémmel történő burkolásig és ezek társításáig sokféle jó választás kínálkozik az épület szépítésére és védelmére. Ám akár új házat építettünk, akár régit újítunk fel, azaz öltöztetünk új ruhába, ne feledkezzünk meg a megfelelő hőszigetelésről sem, ami nagyon fontos munkafázis nem csak az épület, de hosszútávon a pénztárcánk szempontjából is.
A hőszigetelés, mint az egész ház különböző pontjain, így a homlokzatburkolásnál is nagyon fontos, hiszen ez úgy védi meg az épületet, mint egy jó kabát. Megfelelő hőszigeteléssel, kisebb energiaráfordítással tudjuk biztosítani a belső állandó hőmérsékletet, legyen kint bármilyen szélsőséges időjárás. Az energia megtakarításon túl azonban a hőszigetelés több előnnyel is jár. A falak belső felületi hőmérséklete télen jóval melegebb lesz, a szigetelt épületszerkezet kikerül a fagyzónából, sokkal kisebb lesz a fal téli-nyári hőmérsékletingadozása és így a falazat hőtároló képességét is jobban ki lehet majd használni. Míg korábban a 10 centiméter vastag hőszigetelés megfelelőnek számított, mára már mások az elvárások. Megfelelő hőszigeteléssel csupán 1 °C belső hőmérséklet elszökésének megakadályozásával a fűtési költségben már 6 százalékos megtakarítás érhető el. Az eredményt mindig a falazat, a tető vagy a padló hőszigetelő képessége határozza meg. Amennyiben a vizsgált szerkezet nem felel meg a kívánt mértékeknek, akkor hőszigetelni kell.
A hőszigetelő termékek csomagolása tartalmazza az adott anyag hővezetési tényezőjét (λ, mértékegysége: W/mK), valamint a hővezetési ellenállási értéket (R, mértékegysége: m2K/W). Ezek valamelyikének segítségével számítható ki- a tervezett szerkezet hőátbocsátási tényezője (U, mértékegysége: W/ m2K). Az új szabvány szerint ma már egy falazatnak a hőátbocsátási tényezője nem lehet nagyobb, mint 0,45 W/m2K. Régi épületeknél ezt csak utólagos hőszigeteléssel lehet elérni. Új épületeknél ezt a 
feltételt pedig csak nagyon kevés falazó anyag tudja önmagában teljesíteni, tehát hőszigetelni kell. Tehát lehet, hogy az építkezés vége felé járva minden költséget egyre jobban megfontolunk, ám az biztos, a hőszigetelésen nem érdemes spórolni, mert biztosak lehetünk benne, hogy a ráfordított költség nem kidobott pénz, hiszen valóban megtérül. Minél jobb a fal hőszigetelő képessége, annál kisebb lesz a fűtési számla. Általában elmondható, hogy a viszonylag rosszul hőszigetelő falazatok esetében (ahol az U-érték nagyobb, mint 1,0-1,2 W/m2K) az utólagos hőszigetelés hat-nyolc év alatt megtérülhet.
VAKOLATOK
A homlokzatokon és hőszigetelő rendszereken a vakolat vagy a festés képezi a szükséges felületi zárást, és egyben színt is ad a felületnek. A hagyományos vakolatos homlokzatok némileg eltérnek a hőszigetelő rendszeres megoldásoktól, ezért érdemes őket külön kezelni, ha a felületképzésről van szó. A normál vakolat esetén a külső falra alapvakolat készül, ami legtöbbször mész-cement bázisú habarcsból áll. Erre a rétegre kerül a nemesvakolat, de egyre gyakrabban alkalmaznak vékonyvakolatokat is a vastagabb alapra.
A cikk a Kolor.hu magazin 2010. őszi számában jelent meg.
A megjelent Kolor.hu magazinokat IDE kattintva tekintheti meg.
